Lesz-e Magyar Csoda?

A hazai vállalatok versenyképessége

A rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás óta várjuk, hogy felzárkózzunk a fejlett nyugat-európai gazdaságokhoz. Magyarországon az emberek az elmúlt évtizedekben igen keményen, szorgalmasan dolgoztak, de hazánk versenyképessége különböző kimutatások szerint nem nőtt, miközben vannak olyan országok, Dél-Korea, Japán, Kína, Finnország, Észtország.. akik ennyi idő alatt igen nagy gazdasági csodákat hajtottak végre.

Az elmúlt években mind Magyarországon, mind az egész régióban egy fejlődésnek, fellendülésnek vagyunk tanúi, számos pozitív folyamat indult el. Mára már alig lehet munkaerőt találni, szinte megvalósult a teljes foglalkoztatottság, újra beindult az építőipar, nőtt a belső fogyasztás és a megtakarítások, dübörög az export. Lesz-e „Magyar gazdasági Csoda”?

Több, mint 20 éves tanácsadói munkám során folyamatosan foglalkoztatott és motivált ez a téma, hogyan tudjuk a hazai vállalatok versenyképességét növelni? Mik a versenyképesség legfontosabb tényezői?

2002 óta vezetem a Benchmarking Klubot és számos hazai és külföldi vállalattal dolgoztam együtt tanácsadóiként, Amerikától Japánon át egészen Dél-Afrikáig. A Benchmarking Klub működése során számos hazai vállalat mutatószámaira van rálátásom. 5 területen gyűjtünk adatokat: Vevői, Üzleti, Folyamat, HR és Beszállítói teljesítmények. Az üzleti- és vevői teljesítmények, mindig szépen alakultak. Folyamatosan nőtt az árbevétel, javult a vevői elégedettség (külső PPM), magas szinten van az eredményesség. Ezeket az eredményeket a vállalatok inkább a teljesítményük fokozásával (több ember, többet dolgozik) érték el és a nyugati cégekhez képest kevésbé javult a hatékonyság, a szervezettség. Ezek a tartalékok mára nagyjából kimerülni látszanak. Nem igazán javultak a beszállítói teljesítmények, nem fektetünk elég hangsúlyt fejlesztésre, magas szinten van a fluktuáció, nőtt a belső selejt és a veszteségek, az elmúlt 2 évben jelentősen (kb 20%-kal) nőttek a direkt bérek. Fenntartható-e ez a növekedés hosszú távon? Milyen egyéb, eddig ki nem használt forrásai lehetnek a versenyképesség növelésének?

Az elmúlt évtizedben számos vállalattal dolgoztunk együtt a Lean menedzsment bevezetésén és több, mint 5000 vezetőt képeztünk a Lean szemléletre. A Lean menedzsment a világ egyik legsikeresebb vállalatának a Toyota Gyártási Rendszernek a filozófiáján alapul. A Lean filozófia lényege, hogy a veszteségek folyamatos kiküszöbölésével csökkenti az érték előállítási folyamat átfutási idejét (és a gyártásban lévő készleteket, a szolgáltatás során lekötött erőforrásokat), így hatékonyan, gyorsabban és rugalmasabban tudunk reagálni a vevők igényeire, ezzel jelentősen növelve cégünk versenyképességét és a cégen belül tőkeforgási sebességet.

Ezen a területen számos hazai vállalat igen komoly sikereket ért el. A gyártás fejlesztése nagyon fontos, de önmagában nem elég.

Összehasonlítva a hazai vállalatokat a japán, német vállalatokkal, a Kaizen (folyamatos fejlesztés), hatékonyságnövelés területén, már mi is igen szép eredményeket érünk el, viszont ha jobban megnézzük a világszinten sikeres vállalatok működését, akkor a gyártási rendszeren kívül van még két nagyon fontos rendszer, amire kevesebb hangsúlyt fektettünk az elmúlt években. A Marketing – értékesítési rendszer és az Innovációs – Fejlesztési rendszer. Kellenek a jó a vevői igényeket kielégítő piacképes termékek, és ezeket előállító jól kitalált technológiák és folyamatok. Fel kell építeni azokat a jól szervezett értékláncokat (Supply Chain), amiken keresztül ezeket a fogyasztókhoz eljuttatjuk. Ha megnézzük, hogy a magyar tulajdonú vállalkozásoknak milyen ezeken a területen a képessége és hogyan alakult az elmúlt évtizedekben, akkor azt láthatjuk, hogy a rendszerváltás előtt talán jobb helyzetben voltunk, mint most. Egy ország jóléte és egy gazdaság GDP-je véleményem szerint szoros kapcsolatban van az országban élő gazdasági szereplők, szervezetek, emberek szervezettségével és tudásszintjével. Azoknál a vállalatoknál keletkezik a legtöbb profit, akik kézben tartják az értékesítést, birtokolják és fejlesztik a kulcs technológiákat és képesek megszervezni az ellátási láncot. Lesz e magyar gazdasági csoda? Képesek vagyunk-e megszervezni magunkat, összefogni, együttműködni, mint a legsikeresebb országok? Elismerjük-e a teljesítményeket?

A digitalizáció és a 4. Ipari forradalom, komoly lehetőségeket rejt Magyarország számára, mert át fogja rendezni a gazdasági viszonyokat és játékszabályokat, lehetőséget biztosít az innovatív vállalatoknak, hogy új pontokon lépjenek be az átrendeződés által megnyitott piaci résekbe és szerepet töltsenek be az újra rendeződő értékláncokban. A sikerhez viszont tudás kell. A jövőben a versenyképesség kulcs tényezője lesz a tudás, a gyakorlati valódi piaci és vállalati igényekhez kapcsolható alkalmazott tudás. Minden tudás annyit ér, amennyit abból alkalmaznak. Az elméleti alapok mellett sokkal nagyobb hangsúly kell fektetni a gyakorlatra. Ahogy könyvből nem lehet megtanulni biciklizni, úgy jó terméket fejleszteni vagy hegeszteni sem. A hazai gazdaságban jelenleg tömegesen lenne igény jó gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre, szakmunkásokra, mérnökökre, informatikusokra. Ezen szakemberek hiánya a további gazdasági fejlődés egyik legfontosabb akadálya. A duális képzés fejlesztése fontos eleme lehet ezen kompetenciák kiépítésének. A versenyképesség egyik kulcs tényezője az emberi erőforrás és a tudástőke. Kik a legjobbak? Kik birtokolják ezt a tudást jelenleg? Hogyan tudjuk a jó gyakorlatokat megtalálni, megosztani a vállalatokon belül és a vállalatok között? Hogyan tudjuk fejleszteni és kiaknázni a hazai vállalatokban dolgozó munkatársak tudását, kreativitását, szorgalmát?

Mi a Kvalikonnál ezeken a területeken a kompetenciák fejlesztésével és a jó gyakorlatok megosztásával szeretnénk hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, rendszeresen szervezünk Best Practice Fórumokat, készítünk ezekről összefoglaló tanulmányokat és folyamatosan építjük be ezeket a módszereket a tréning anyagainkba, tanácsadási módszertanunkba, mi magunk is folyamatosan tanulunk, mert ebben rejlik cégünk legnagyobb értéke.

Dr. Németh Balázs

Kvalikon Kft. ügyvezető igazgató

A Magyar Minőség Társaság Alelnöke