BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI WORKSHOP

2016. December 8.

Budapest – Hotel Walzer

2016. december 8-án 48 szakember (felső és középvezető) aktív részvételével került megrendezésre a Beszállító fejlesztési workshop, Budapesten.

A beszállító fejlesztést a kialakult gazdasági helyzet hívta létre – kezdte a workshop bevezetőjét Dr. Németh Balázs a Kvalikon Kft. ügyvezetője, a Minőség Társaság Alelnöke, ugyanis a hazai gazdaság további fejlődésének egyik akadálya, hogy nem elég erős a hazai beszállítói háttér és egyre inkább hiányzik a jól képzett szakember gárda és munkaerő a piacról. A régiós összehasonlításban a hazai beszállítók teljesítménye sok esetben elmarad a lengyel és cseh versenytársaktól, és kevés olyan hazai vállalkozás tudta az elmúlt 20-25 évben kinőni magát, aki nem csak magyarországi, hanem több telephelyes régiós, európai jelenléttel rendelkezik.

A workshop célja, hogy a valódi piaci igényekre reagálva dolgozzunk ki olyan fejlesztési programokat, amelyek az integrátorok támogatásával a teljes értékteremtő lánc versenyképességét segítik.

A teljes értéklánc fejlesztéséhez sokféle szereplő komplex megközelítése szükséges, ha közösen foglalkozunk a témával és megosztjuk a tudásunkat (gyakorlati tapasztalatok – valós elvárások, tanácsadói tudás – szervezési módszerek), akkor hatékonyan támogathatjuk a versenyképesség erősítését.

A jelen gazdasági helyzetben a (beszállító) vállalatok sokféle problémával küzdenek, leginkább a regionális (vagy globális) megmérettetés jelent hátrányt. A gazdaságfejlesztési programok (pl. Irinyi terv) komoly célokat tűznek ki és jelentős támogatást biztosítanak, melyekre a vállalatoknak reagálni kell.

Beszállítókkal kapcsolatos követelmények, elvárások áttekintése és helyzetértékelés (Vevői oldal képviselői – kerekasztal beszélgetés)

A bevezető után egy kötetlen kerekasztal megbeszélés vette kezdetét. A vevői oldal képviselői (SUZUKI, BOSAL, BOSCH, KNORR-BREMSE, ROTO) áttekintették a beszállítókkal kapcsolatos követelményeket, elvárásokat Dr. Németh Balázs moderálása mellett. A résztvevők elmondták tapasztalataikat a magyar beszállítók teljesítményéről, alkalmazhatóságukról. A beszélgetés során értékelésre kerültek a magyar beszállítók alkalmazásának előnyei, lehetőségei és esetleges hátrányai is. A vevői oldal képviselői egyetértettek abban, hogy a belföldi szállító földrajzi közelsége, rugalmassága, Magyarország jó infrastruktúrája megfelelő alapot teremthet. Ehhez kapcsolódhat a magyarok kreativitása és az innováció, valamint jelenleg még a képzett munkaerő bérköltsége is vonzó egy befektető számára. Ugyanakkor több negatív megjegyzés is elhangzott. A cégek pénzügyi stabilitása, felelősségbiztosítása nem áll megfelelő alapokon. Gondot jelent a több nyelvű kommunikáció a multinacionális cégek telephelyeivel és a külföldi kollégákkal. Hiába sikerül esetleg a magyarországi képviselőt meggyőzni, nincs elegendő megfelelő érv a központi beszerzési szervezet meggyőzésére. Alapvető probléma, hogy a beszerzésekről szóló döntés többnyire nem Magyarországon történik. Ha egy beszállító terméke vagy szolgáltatása sikeres, akkor más országokba is lenne lehetőség beszállításra. Ehhez azonban szükség van a hazai beszállítók innovatív fejlesztésére és a külföldi terjeszkedésre is. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a hazai kkv-kból sajnálatosan hiányzik az eltökéltség és a tőkeerő.

Elsőként Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató helyettese összegezte tapasztalatait: a 25 éve indult gyártás stabil beszállítói körrel rendelkezik: a 300 beszállítóból kb. 80 magyarországi és a hozzáadott értékük meghaladja az 50 %-ot. A beszállítói minőség, hatékonyság és eredményesség szempontjából

• fontos a földrajzi közelség (német integrátornak jobb helyzete van német beszállítókkal, mint japán versenytársnak),
• a bérköltség még mindig előnyt jelent (ma még mindig kb. négyszeres a bérkülönbség),
• ugyanakkor az alkatrészek tekintetében nincsenek hátrányban a magyar beszállítók, a minőség ugyanolyan jó.

A Suzuki gyakorlatában néha előfordul, hogy egy saját mérnök települ ki a beszállítóhoz 2-3 hónapra „menedzsmentet játszani”, mert túlvállalták magukat és a menedzsment nem kompetens döntéseket hoz.

Hidasi Gábor a BOSAL Supply Chain Manager-e szerint a magyar beszállítók jól teljesítenek, ugyanakkor a pénzügyi megmérettetés során többen elvéreznek (nem sikerül meggyőzni a központot, hogy biztos háttérrel rendelkeznek). A BOSAL cégcsoportnál beszállítónak lenni nehéz feladat (pl.: 60 napra fizetnek, napi beszállítás van, teljes minőség-ellenőrzés, nyelvi/kommunikációs nehézségek az együttműködés során a központtal), de aki megállja a helyét, annak biztos piaca és kb. évi 20 %-os növekedése is lehet.

Ászity Sándor a BOSCH Corporate Purchasing, Automotive Beszállító fejlesztési szakembere szerint az a jó beszállító vagy munkáltató, aki rendszeresen fizeti a dolgozóit, alvállalkozóit, tapasztalata szerint a kisebb beszállítók ebben nem mindig teljesítenek jól. A magyar beszállítók jó technológiai szinten vannak, jó minőséggel rendelkeznek, ugyanakkor ők is küzdenek az általánosságban is elmondható munkaerőhiánnyal. A hazai beszállítóknál fejlesztendő területek a menedzsment, pénzügy, vállalati kultúra és a jövőkép, hosszú távú gondolkodás. Stratégia szempontból jelentős tendencia, hogy az OEM-nél a minél kevesebb beszállítóra törekednek, azaz egy beszállító minél több területet integráljon.

Csontos Lajos a Knorr-Bremse beszállítófejlesztési osztályvezetője szerint van munkaerő, csak nincsenek felkészülve a szoros munkakultúrára, a kötöttségekre, az elvárásokra (időbeosztás, minőségi munka, stb.). A magyar beszállítók a tűzoltásban jók, de a probléma megelőzésben nem. Véleménye szerint minden alkatrésszel lehet probléma (különös tekintettel pl. az öntvényeknél) így nagyon fontos a földrajzi közelség illetve a problémakezelés. A dolgozók nagyon sok képzést kaptak/kapnak, de a problémakezelés nem változott, leginkább tűzoltás jellegű feladatok vannak és ez hasonló az EU-ban és Magyarországon is. Ha nincs hatékony problémamegoldás és fejlesztés, akkor a rossz minőségnek nagy ára lehet (akár több millió EURO-s termeléskiesés, készletzárolás, stb.). A legjobb minőség meghatározását (pl. 0% ppm a vevő felé) ugyanakkor sokszor ésszerűtlenül magasra teszik, nincsenek tisztában a technológiával (lásd: minden alkatrésszel lehet probléma). A Knorr-Bremsenél a beszállítókkal hosszú távú kapcsolatot alakítanak ki, mert a technológiai jellemzők miatt csak hosszú távon lehet elérni a biztos beszállítói minőséget, azaz nehéz váltani, vagy kipróbálni, versenyeztetni másokat. Csontos Lajos kiemelte, hogy fontos néha önkritikát is gyakorolnunk és a partnerségre törekedni a beszállítókkal, úgy fogalmaz, hogy most az autóiparban „szeretőket” tartunk és azokat váltogatjuk egy jó házasság helyett. 

Kocsis Ernő a ROTO ügyvezetője szerint két trend nehezíti a beszállítók helyzetét: az egyedi gyártás és a termékeknél jelentkező extra igények (pl.: méretek). Náluk kevés magyarországi beszállító van, ezt leginkább a termékek minősége döntötte el. Nem nehéz ugyanakkor bekerülni, a minőség mellett vizsgálják az árat, a szállítást is – ezek tekintetében nem látják a fejlődést a hazai piacon. A hazai beszállítók képességei minőségben elmaradnak a német és olasz beszállítókhoz képest náluk. A munkaerőhiányra a válaszuk előremutató (beszállító fejlesztési „szemüvegen” keresztül is): ha megbecsüljük a dolgozókat, akkor nem lesz munkaerő probléma. Kocsis Ernő kiemelte, hogy ők nem fejlesztendő beszállítókat, hanem partnereket keresnek, ezért nem csak követelményeket állítanak a beszállítók elé, hanem meg is hallgatják őket.

Beszállítókkal kapcsolatos kompetenciafejlesztési igények azonosítása és értékelése

A workshop második fontos kérdése, hogy a helyzetértékelésre, elvárásokra építve milyen fejlesztési lépéseket tudunk meghatározni. Ezeket összefoglalóan kompetenciafejlesztésnek nevezzük, ami jelentheti a vállalati menedzsment erősítését (stratégia, üzleti modell, vezetés, irányítási rendszerek), az értékteremtő folyamatok fejlesztését illetve szervezeti működéshez szükséges feltételek megteremtését (operatív irányítási rendszerek, támogató funkciók), melyek ugyanolyan fontosak, mint az alaptevékenység.

A kerekasztal véleményei az alábbiakban foglalhatók össze:

Dr. Urbán László, a Suzuki vezérigazgató helyettese szerint a legfontosabb igény a minőség és az innováció biztosítása, ezeket együtt lehet csak fejleszteni. A Suzukinál tervezetten foglalkoznak a partnereik együttműködésével: évente 20 beszállítót fejlesztenek.

Hidasi Gábor szerint a bérelőny az elmúlt években csökken, ezért nagyobb hangsúlyt kell most már fektetni a termelékenység és a hozzáadott érték növelésére, ami mellett véleménye szerint kiemelten fontos a projektmenedzsment képesség növelése a beszállítóknál.

Ászity Sándor kiemelte, hogy nagyon fontos a rendszerben történő gondolkodás, bemutatta a Bosch integrált, rendszerszemléletű megközelítését, melynek elemei a:

• termelési rendszer (BPS – Bosch Production System),
• az innovációs rendszer (BES – Bosch Engineering System),
• a marketing rendszer (BMS – Bosch Marketing System), valamint a
• menedzsment támogató rendszer (BMSS – Bosch Management Support System)

Ezek a rendszerek csak együtt képesek a cég számára meghozni a valódi sikert. Ha bármelyik rendszer fejlesztése, fejlődése elmarad, akkor a többi rendszer sem tud megfelelően fejlődni és funkcionálni, ennek megfelelően célszerű a beszállító fejlesztést is megközelíteni.

Csontos Lajos a Knorr-Bremse beszállító fejlesztési osztályvezetője szerint mivel az autóipar nem fogad el áremelést, így a legfontosabb a hatékonyságnövelés a versenyképesség megtartása érdekében. Ehhez az egyik kritikus eszköz a projektmenedzsment, mivel a folyamatosan változó környezeti feltételek között sok egyedi helyzetet és problémát kell megoldani.

Fontos ugyanakkor, hogy merjünk együtt gondolkodni a beszállítókkal, különösen akkor, ha a technológia nagyon meghatározó a minőség biztosításában. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek (integrátor) rugalmasabban kell kezelni az együttműködést.

Kocsis Ernő (Roto) a partnerséget tartja legfontosabbnak, a jó üzleti kapcsolat alapja a közös gondolkodás és az együttműködés. Célként határozta meg, hogy a kis szériás gyártással minél jobban kielégítsék az ügyfelek igényeit, így a szervezeti kompetenciákat is ilyen módon kell megerősíteni.

A következő részben Dr. Németh Balázs a Kvalikon korábbi beszállító felmérési és fejlesztési tapasztalatai és a Benchmarking klub tapasztalatai alapján rövid helyzetképet festett fel.  

Három terület, ahol jelentős eltérés mutatkozott a vevői elvárások és a beszállítói teljesítmények között:

• Vezetés, menedzsment
• Folyamatok, módszerek
• Szervezet, kommunikáció

Ezekben az esetekben jelentős fejlesztési potenciál jelentkezik a beszállítóknál. Így kialakult egy általános helyzetkép a jelenlegi állapotról, melynek összegzése a következő:

• A magyar beszállítók aránya alacsony és az elmúlt években nem növekedett
• Számos vállalatnál csökkent a hazai beszállított érték aránya 50-ről 30% közelébe.
• A beszállítók és potenciális beszállítók jelentős részben elmaradnak a vevők elvárásaitól (vezetés, kultúra, kommunikáció, kompetencia és tőkehiány, kockázatmenedzsment)
• A beszállítók nagy része nem ismeri a lean menedzsmentet és egyéb modern menedzsment módszereket.
• A beszállítók komoly kompetencia hiányokkal küzdenek, elsősorban humán erőforrás és menedzsment oldalon
• Minőség és határidő problémák vannak
• A beszállítóknál komoly HR kihívások vannak, magas a fluktuáció és a hiányzási ráta, nehezen találnak és tudnak megfizetni képzett munkaerőt, kevesebb az oktatás, kompetencia hiányok vannak.
• Visszaesett a készletforgás, nőttek a selejt és a PPM értékek, valamint a hozzáadott érték nem igazán javult az elmúlt 10 évben.

A felsoroltak komoly kihívásokat jelentenek mind a beszállítói, mind a vevői oldalon. Ezek a kihívások lehetnek:

• Munkaerő- és kompetencia hiány
• Alacsony hozzáadott érték (fedezet)
• Forgótőke – likviditás
• Tőkehiány
• Globális verseny
• Vállalati és vezetési kultúra
• Termelékenység
• Cégutódlás
• Technológia fejlesztése (ipar 4.0., robotok)

A helyzetértékelést követően Dr. Németh Balázs röviden ismertette a Kvalikon Beszállító fejlesztési programjának főbb elemeit, amely további fejlesztése nagymértékben fog támaszkodni a mostani workshop megállapításaira és eredményeire.

                                                                                                                               A Beszállító fejlesztési program elemei:

Beszállító fejlesztési pályázatok és lehetőségek ismertetése

A kávészünet után a jelenlévők tájékoztatást kaptak a beszállító fejlesztési pályázatokról és lehetőségekről. A gazdaság és ipar további fejlődését egyértelműen meghatározza és behatárolja a magyar KKV-k, beszállítók kompetenciája, illetve a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Madarász András a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója bemutatta azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek jelenleg a beszállító fejlesztésben rendelkezésre állnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium által több pályázat is kiírásra került, melyek hathatnak az előzőekben említett fejlesztési potenciálokra. Néhány pályázati lehetőség:

• GINOP-1.3.3-16 - Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása
• GINOP-5.3.2-16 - A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban - Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál
• GINOP-5.2.4-16 - Gyakornoki program pályakezdők támogatására

A tájékoztatón elhangzott, hogy valószínűleg ez az utolsó lehetőség a nagyvállalatok számára a pályázatok benyújtására, mert nem valószínű, hogy a későbbiekben erre a körre, ilyen feltételekkel pénzügyi források lesznek elérhetők. Valamint a finanszírozás is megváltozik, hiszen előtérbe kerülnek a visszatérítendő hitelek és azok különböző formái.

Mindezek mellett lehetőség van az egyedi kormánydöntés további alkalmazására, de természetesen a megfelelő indoklás, konstrukció elengedhetetlen.

A tervek szerint a nagyvállalatok számára 2017. elején elérhető lesz a GINOP-6.1.5 és a KKV-k részére a GINOP-6.1.6, ami a munkahelyi képzések támogatására ad lehetőséget, valamint a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében”, ami alapvetően a prototípus gyártásához kapcsolódik.

A kormány Irinyi terve is olyan irányba tereli a gazdaságot, a vállalatokat, mely erősíti az innovációt, a különböző iparágak értékláncainak fejlődését és versenyképességének növelését. Ehhez viszont meg kell erősíteni a vállalatokat, új gondolkodási módszereket kell alkalmazni (pl.: partneri együttműködés az értékláncban, menedzsment fejlesztése, globális gondolkodás).

Beszállító Fejlesztési Program terv közös összeállítása

A pályázatok áttekintése után a jelenlévők egy nyitott megbeszélés keretében a moderátor segítségével javaslatokat adtak a beszállító fejlesztési program lehetséges tartalmi elemeire. A témakörök flipcharton rögzítésre kerültek majd az fontosság szempontjából értékelték és pontozták a résztvevők:

Összegzésképpen rögzíthetjük, hogy a közép-kelet európai régióban az utóbbi évek változásait tekintve egyrészt jó helyzetben vagyunk (kiváló stratégiai helyzet), mert az iparosodási ráta magas, van mire építeni és van mit megtartani, másrészt elmondhatjuk, hogy regionális összehasonlításban kezdenek lemaradni a hazai vállalatok.  A workshop résztvevőinek visszajelzéséből is látható volt, hogy az érintettek jól látják a helyzetet, jól látják az igényeket, az elvárásokat és a problémák okait. A résztvevők véleménye alapján nem vagyunk rosszabbak az EU fejlett gyártóihoz képest, legfeljebb rosszabbul vagyunk szervezve, amin pedig lehet változtatni. A kérdés, hogy mennyire tud a magyar vállalatok menedzsmentje választ adni a jelen kihívásokra illetve mennyire kap teret a „globális” vállalat magyar menedzsmentje a változtatásokhoz.

A program zárásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a program elérte a célját. Ismereteket adott a vevői elvárásokról, a beszállítói teljesítményről és a kapcsolódó pályázati lehetőségekről. A további feladatok tekintetében elindult egy kölcsönös egyeztetés a jelenlévők között, kijelölték a közös lehetőségeket, a további fejlesztési potenciálokat.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a megkezdett munkát folytatni szükséges. Pontosítani kell a konkrét igényeket, a lehetőségeket. Szorgalmazták a jelenlegi és a jövőbeni best practice fórumokat és biztosították egymást az egymástól tanulás lehetőségéről.

A Kvalikon Kft. megteremti a platformot a közös gondolkodásra (best practice fórumok, benchmarking klub, képzési programok, tudástranszfer). Köszönjük minden résztvevőnek az aktív részvételt és az értékes közreműködést a workshop lebonyolításban és bízunk benne, hogy az itt megkezdett közös munka folytatódik.

Budapest, 2016. december 12.

Csécsei Róbert

Dr. Németh Balázs

Kun Zoltán